NYUGDÍJ FÓRUM – Nyugdíj 2013

Előrehozott öregségi nyugdíj – Szigorítás 2010-től

Előrehozott nyugdíj

Változások 2010-től

A 2009. évi XL. törvény 2-4.§ tartalmazza, a korábban 2013-ra időzített szigorúbb málusz szabályok 2010. évi bevezetését. Figyelemmel a korhatáremelésre, 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár is fokozatosan emelkedett. (ld. 34-35. oldal, táblázat)

A jövőben, ha valaki rendelkezik 37 év szolgálati idővel, a csökkentés csak attól függ, mennyi idővel korábban kéri nyugdíjazását. Ha 1-12 hónappal előbb kér nyugdíjat, a csökkentés havi 0,3% (max. 3,6%), ha 12-24 hónappal előbb kér nyugdíjat 3,6 %, továbbá havi 0,4% (maximum 3,6 + 4,8 = 8,4%).

.advertisement

Előrehozott nyugdíj kiszámítása

A mérték biztosításmatematikai eszközökkel megalapozott, kifejezi, hogy a korai nyugdíj esetén, rövidebb a járulékfizetési időszak és hosszabb a járadékos időszak. A férfiaknál az 1951-es, a nőknél az 1954-es korosztály az, akiket először érinti, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj választása esetén mindenképpen csökkentéssel állapítják meg az összeget. Az intézkedés nem a csökkentés mértékével javítja a nyugdíjalap egyensúlyát, hanem azzal, hogy nem éri meg korán nyugdíjat kérni.

2008-tól az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése is, vagyis ilyen nyugdíj akkor állapítható meg, ha a biztosított – az életkori és a szolgálati idő feltétel mellett – teljesíti ezt a kritériumot is. (A vállalkozói körben a jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.) Aki előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra már 2008. január 1-je előtt jogosultságot szerzett, az ő nyugellátása megállapításához a biztosítással járó jogviszonyát nem kell megszüntetni.

Előrehozott nyugdíj megálapítása 2008. után

A 2008. január elseje után megállapított ellátások esetében, ha a korhatár alatti nyugdíjban részesülő a nyugdíj mellett munkát vállal, akkor rá már vonatkozik a kereseti korlátozás. E szabályok lényege, hogy mindazoknak, akik öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjasok mellett a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjasokat, az ún. bányásznyugdíjban és a művésznyugdíjban részesülőket, továbbá a rájuk vonatkozó speciális szabályok szerint a szolgálati nyugdíjasokat is) kereső tevékenységet folytatnak, bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után saját jogú nyugdíjuk szüneteltetésre kerül.

Előrehozott nyugdíj keretösszege

A rendelkezések szerint az egyes naptári éveket külön-külön kell vizsgálni. A nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves „keretösszeggel”, amely az év első napján érvényes minimálbér 18-szorosa. Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen keretösszegen belül marad, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja a keretösszeget, a következő hónaptól az év végéig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíj folyósítását szünetelteti. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor.

A keretösszegbe csak a nyugdíjazás utáni keresetek számíthatók be, évközi nyugdíjazás esetén a még aktív korú keresetek nem csökkentik a keretösszeget. Az évközi nyugdíjazás esetén az évből még hátralévő időszakra a keretösszeget nem kell arányosítani, a fennmaradó időben a teljes éves keretösszeg kihasználható.

Mindazokra, akik 2007. december 31-én már a korhatár betöltése előtt öregségi típusú nyugdíjasok voltak, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás nem vonatkozik (a módosító jogszabály 2010. január 1-jétől nem lépett életbe), tehát ők korlátozás nélkül végezhetnek kereső tevékenységet.

Előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság későbbi érvényesítése

Aki előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra – az előírt életkor betöltésével és szolgálati idő megszerzésével – jogosultságot szerzett, e jogosultságát bármikor érvényesítheti. A jogosultság további feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, ez azonban csak akkor esedékes, amikor az előrehozott nyugdíjat a biztosított igényli, sőt ha valaki a jogosultságát 2008. január elseje előtt megszerezte, a megállapításnak nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. (2009. évi XL. törvény 8.§ (4)) Ha tehát valaki egyszer már megszerezte a jogosultságot, azt nem veszti el még akkor sem, ha későbbi időponttól kéri a nyugdíjazását (szerzett jog). A nyugdíjcsökkentésre (ha egyáltalán kell csökkenteni) a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos szabályokat és mértékeket kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg. A kiszámítási (valorizációs, nettósítási, stb.) szabályok viszont azok lesznek, amelyek akkor hatályosak, amely időponttól kezdődően megállapítják a nyugellátást.

Amennyiben a jogosultság megszerzése és a későbbi megállapítás között további szolgálati idő megszerzésére kerül sor, a nyugdíj megállapításakor természetesen a ténylegesen megszerzett összes szolgálati időt veszik alapul.

.advertisement

Előrehozott öregségi nyugdíj megállapításakor figyelembe vehető kedvezmények alakulása

Előrehozott nyugdíj – Gyermekkedvezmény beszámítása

A gyermekkedvezmény igénybevételére a Tny. és a végrehajtásáról szóló TnyR. adott lehetőséget.  A gyerekkedvezmény az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időpont között megállapításra került előrehozott öregségi nyugdíjnál volt alkalmazható  (Tny. 11/A.§ és TnyR. 9/A.§), illetőleg az ebben az időszakban megszerzett jogosultság későbbiekben történő érvényesítésekor. A 2008. december 31-ét követően megszerzett jogosultság alapján történő megállapítások esetén azonban ez a gyermekkedvezmény már nem vehető figyelembe. (332/2008. Korm. rendelet 15. § (1) aa) pontja).

A rokkantsági nyugdíj, balesti rokkantsági nyugdíj folyósítási időtartamának beszámítása

Visszakerült a törvénybe az eddigi kormányrendeleti szintű szabályozásból (332/2008. Korm. rend. 1. §) az, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát. Ez a 2013. január elseje utáni megállapításokra is vonatkozik. (2009. évi LVI. törvény 416.§ (2), (3))

A nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja

A nők kedvezményes nyugdíjazásával foglalkozó új szabályok szerint az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen, a kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő.

A szabályozás más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást, az ápolási díjat és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot (amelyek egyébként az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősülnek) a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. Gyermekellátások folyósítási idejeként legfeljebb 8 év vehető figyelembe a kedvezményre jogosultság megállapításakor (ennél több csak 5 gyerek fölött). Ugyanakkor a nyugdíj összegének kiszámítása változatlanul a nyugdíjszerző szolgálati idők figyelembevételével történik. (Tny. 18.§)

Előrehozott nyugdíj – Korkedvezmény beszámítása

Továbbra is változatlan az a szabály, amely szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó és az egészségre különösen ártalmas tartós munkavégzés alapján korkedvezményre jogot szerzett személy az általános szabályokhoz képest korábban veheti igénybe az ellátást és esetében a jogosultság megállapításához a megszerzett szolgálati időt növelni kell a korkedvezmény időtartamával. A kedvezmény hatása tehát hármas: az igénylő korábban mehet nyugdíjba és elkerülheti a nyugdíjcsökkentést, mivel megszerzett szolgálati idejét és betöltött életkorát is növelni kell a korkedvezménnyel. (Tny.19.§. (2a-2d))

Korkedvezmény és korengedményes nyugdíj

A nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulás további lehetőségei:

  • a korkedvezmény és
  • a korengedményes nyugdíj.

A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményre jogosultak. A korkedvezmény azt jelenti, hogy az érintett személyre a születési éve szerinti meghatározott nyugdíjkorhatár a megszerzett korkedvezménnyel csökken.

A 2006. évi CXIX. törvény – a korkedvezményes nyugdíjazás új szabályaival összefüggésben – 2007. január 1-jei hatállyal módosította a Tny-t. A módosítás a 2007-2010-es időszakra a korkedvezményes idő szerzésére vonatkozó munkaköri feltételeket (a legfontosabb szabályokat az eddigi kormányrendeleti szintről törvényi szintre emelve) lényegében változatlanul hagyta; kimondva, hogy a 2011. január 1-jével kezdődő időszakra vonatkozóan a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik.

Ugyanakkor a korkedvezmény-biztosítási járulékkal kapcsolatos új, már 2007. január 1-jétől hatályos szabályait a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása rögzíti. Eszerint ekkortól a munkáltatónak 13 %-os mértékű külön korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie a korkedvezményes munkakörben dolgozó biztosított által e munkakörben elért kereset után.

A fentiektől eltérően a korengedményes nyugdíjazási lehetőség egy foglalkoztatás-politikai célú intézmény, amelynek költsége a foglalkoztatót terheli. Ez a társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek nem része. Az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabb munkavállaló és a munkáltatója megállapodhat abban, hogy a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig egy összegben befizeti a nyugdíj összegét és az ehhez járuló postaköltséget, aminek terhére folyósítják a korengedményes nyugdíjat a munkavállalónak az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság eléréséig.

A korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás megkötésére és benyújtására 2011. december 31-éig van lehetőség. Szabályait jelenleg három jogszabály tartalmazza:

  • 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletet a korengedményes nyugdíjazásról
  • 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról
  • 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról

.advertisement

Nugydíj Információk a www.kozelben.hu oldalon

Részletes

Kormányhivatalok, nyugdíjbiztosítási hivatalok országos lefedettségű, részletes keresője, nyitvatartási információkkal és helyadatokkal, térképpel, megközelíthetőséggel:

Nyugdíj Budapest

Nyugdíj Debrecen

Nyugdíj országos